Ha nem tudod, mit tegyél, figyeld magad!
Az ember elméje hajlamos a dolgokat pólusok mentén kategorizálni, végletekben gondolkodik (jó-rossz, világos-sötét, nedves-száraz, stb), és minden általa megismert dolgot próbál ezen végletek között elhelyezni valahol. A lényeg, hogy mindig wan 2 véglet, 2 pólus.
Ez alapján keletkezett ez az ötlet:
Nézd meg mi az amit nem szeretnél tenni, és ami először eszedbejut, tedd annak az ellentétescselekvését! Ha nincs affinitásod az olvasáshoz, írj. Írd le ami eszedbejut. Ha nem tudsz mit írni, olvass. Ha nem akarsz ülni, fuss, ha nem akarsz sétálni, feküdj le. Tehetsz bármit, és bárminek az ellentétét is. De ha úgyérzed, nincs semmi amit tehetnél, megteheted, hogy nemteszel semmit. Csak legyél.
Régebben is megfigyeltük már valóságkutató társakkal: az életünknek voltak elméleti és gyakorlati szakaszai. Persze ezt csak mi osztottuk így fel.
Az egyik szakasz (az elméleti) volt az, ami nyugodtabb volt, olvasgattunk nézegettünk az élettel, a valósággal kapcsolatos különböző írásokat, véleményeket, elméleteket, meglátásokat. Ezeket a könyveket, bölcsességeket összefoglaló néven (és persze wiccesen) Maszlagnak hívtuk. A szó pejoratív értlelme miatt, kicsit önirónikusan (ugye valamiféle mellébeszélést, értelmetlen beszédet jelent). Akkor még nem tudtuk, csak később jöttünk rá hogy a maszlag egy növény neve eredetileg. A burgonyafélék családjába tartozik, pontosabban abba a csoportba, melynek közös jellemzője, hogy virágaik este, napnyugta után nyílnak ki (innen kapták latin nevüket: solanaceák). Az indiánok a növényt elsősorban gyógyításra (fájdalomcsillapításra, szédülés ellen) és mágikus-vallási célokra használták, s nem hallucinációk, látomások kiváltására. Fennmaradt egy sámán imája is, amelyet egy harcos érdekében intézett a Datura innoxiához: "Ez az ember iszik a nedvedből. Ajándékozd meg boldog élettel. Közöld vele, amit tudni akar."
Fura véletlen (ja véletlenek nincsenek is hehe). Az is lehet h innen ered a mondás, hogy Ne kábíts már ezzel a maszlaggal.
A mi Maszlagunk persze pozitív értelmű, segítő tudást jelent.
Na, enyhén elkanyarodtam az élet váltakozószakaszaitól. Az elméleti volt az első. A második a gyakorlati szakasz, a terepmunka: az Élés, amikor történnek az emberrel a dolgok, és mindenféle fura dolgot tapasztal (megfigyelésünk szerint általában az elméleti szakasszal összefüggésben).