esőbenhaza

váratlanul lehűlt az idő. vagyis nem az, hogy teljesen váratlan, mert az időjáráselőrejelzésben említették, de délelőtt nem volt igaz amit mondtak, sőt, kora délután sem.
estére, mire hazafelé jöttem, ténylegigazuk lett. őszvégi idő. nemis. utoljára iet januárban éreztem, hideg szél és eső. mindegy, volt kapucnim. a sötét utcán mindenfelé a pocsolyákban hullámokat keltő esőcseppek látszottak az utcaivilágítás fényénél. aztán jött a kis sikátor, ahol a biciklisek mindig leszállnak, de még nemvolt ott a pocsolya, amit ügyesen át kell ugrani. aztán jött a lidl mögötti sztyeppen a homokút. jobboldalon egy kidobott monitoron csapkodott az eső. ahogy haladtam, hallottam kétoldalt a növényekre hulló eső hangját, és arra lettem figyelmes, hogy igazából wan egy erősebb zaj is. mindenfelől hallatszott - főleg a homokút melletti részről - a szétdobált szemetek, tescós- és egyéb zacskók, csokispapírok satöbbi felületén koppanó esőcseppek kicsit a statikus zörej fehér zajára emlékeztető hangeffektje. a szél hidege itt ütött meg a legjobban. cipőfűzőm kikötődve (kihinné, hehe) hideg nedvességével lépésenként csapkodta a lábszáram nadrággal nem elfedett részét. odaértem a lidl mellé.
buszindulásig még volt néhány perc. gondoltam keresek valami szélvédett helyet addig és megbújok a lidl oldalában. találtam is, a főbejárat mellett, ahol a bevársárlókosársor vége wan és egy hirdetőtábla talán (bár én csak a hátulját láttam), és beállítam egy a fal üveg felé beugró részébe. jó ötletnek bizonyult, az esőből semmi nem jutott el hozzám, a szélből néha egy-egy fuvallat, meghát a süvítő hangja és a látványa, hogy a fákkal mit csinál és hogyan állítja majdnem vízszintes pályára a lehulló cseppeket.
egy fekete dobozt vettem észre a lábamnál, műanyagból. azthittem oda wan rögzítve, de az ún. lábbal meglökés módszerével kiderítettem, hogy nincs. volt rajta egy apró sárga címke. közelebb hajoltam, ez állt rajta: MÉREG! . nabazz, mondom, és olvasomtovább: hivatalos rágcsálóölő szer, boradonil. ellenanyag: K-vitamin. hejj, tökjó, patkányméretű betűvel wan írwa, biztos szándékosan a doboz tetejére, mert a rágcsálók oda úgyse néznek föl. nade akkor ittmost patkányok ólálkodnak? esetleg már a dobozban wan egy? remélem nem vérpatkány. hm, ha jön egy, és megharap, legalább tudom hogy K-vitamin. vagy ajánljam fel neki, ha analfabéta, hogy ha békénhagy elmondom neki a titkos ellenszert, és akkor ősedögöl meg?
itt szakadt félbe a gondolatfolyamom, ugyanis jött a busz. a megállóig kiérve újra arcomba csapott a kellemetlenhideg szél. felszálltam. pulcsi le. jó meleg volt. és hiába hoztam magammal a harrypotter3at, olvasni nem tudtam, ugyanis kellemes kék hangulatvilágítás volt.
mikor leszállítam nemsokára, az eső még mindig szakadt. a hideg zuhéban szerintem még a békáknak sem volt kedve előjönni, ugyanis egyet sem láttam. az utcai neon hideg fényének csíkja tükröződött a vizes aszfalton, az útszélén összegyűlt pocsolyákban meg-megcsillant a fény a vizkarikákon. hálás voltam egy facsomónak, ami mellett elhaladva ismét védelmet kaptam a csontighatolószél ellen. jól kiwan találva a természet.
a cipőm mondjuk elázott, az utolsó néhányszáz métert már tocsogva tettem meg, de végülis hazaértem. csör.