20090420

dreamlog.090420

És jött a sárkány. Vagyis inkább sárkány-ember, talán képes volt sárkány alakúvá változni. És vele volt a farkasa, vérszomjas. És ott volt a család és az ismerősök, még háziállatok is talán (Kira kutya biztosan). És a sárkány-ember a farkasával üldözött mindenkit, és megölték sorban, akit csak tudtak. A farkas messziről meghallotta a legkisebb zajt is. Menekültünk szerteszét, barlang-épületek mélységeiben, lépcsőkön, sötét folyosókon, lapos és széles kamrákban.
Aztán végül egy helyen kezdtünk el összegyűlni, egy fal takarásában, hosszú, lépcsőzetes padokon. Csendben, nesz nélkül. És messziről hallottuk a sárkány-ember és a farkas közeledtét, és egyszerre előbújtunk, ahányan csak voltunk, és egyesült erővel támadtunk rájuk, mindenki a saját fegyverével (mindenkinek volt, kinek íj, kinek kard, kinek más egyéb) és néhány másodperc alatt végeztünk a sárkány-emberrel (szétpukkant), majd a farkassal is.
És mindeki örült, hogy él.

Nincsenek megjegyzések: